Az Európai Kutatási Tanács (EKT) a mai napon bejelentette, hogy 269 tapasztalt kutatót részesít összesen 653 millió eurót kitevő élkutatói támogatásban.
Hogyan hat a légszennyezés az anyaméhben fejlődő magzat agyának fejlődésére? Javíthatják-e a szívizomsejtek regenerációját célzó innovatív kezelések a szívinfarktust elszenvedett betegek hosszú távú túlélésének esélyeit? Hogyan alakultak ki az élettelen anyagokból élő szervezetek, amelyek sikeresen megvetették a lábukat a Földön? Miért agresszívek a baktériumok egymással szemben? Íme néhány azok közül a kérdések közül, amelyekre az Európai Kutatási Tanács által most támogatásban részesített vezető tudósok úttörő kutatásaik során választ keresnek.
Az EKT a mai napon bejelentette, hogy idén 269 tapasztalt kutatót részesít Európa-szerte ún. élkutatói támogatásban, melynek összege kutatási projektekre lebontva hozzávetőleg 2,5 millió eurót, összesítve pedig 653 millió eurót tesz ki. A támogatás révén a szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban megvalósítsák legkreatívabb kutatási elképzeléseiket, és olyan tudományos eredményeket mutassanak fel, melyek kiemelkedő hatást gyakorolnak a tudományra, a társadalomra és a gazdaságra. Az EKT a finanszírozást a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs keretprogram forrásaiból nyújtja. A támogatásban részesülő kutatási projektek a fizikai és műszaki tudományok, az élettudományok, valamint a társadalom- és humán tudományok széles körét felölelik. Az EKT 2167 pályázatból választotta ki a nyerteseket, akiknek hozzávetőleg 17 százalékát alkotják női kutatók. A támogatás a becslések szerint kétezer munkahelyet teremt majd doktori fokozattal rendelkező kutatók, doktoranduszok és olyan szakemberek számára, akik a díjazott kutatók csapatában dolgoznak majd.
A támogatottak 27 ország tudósai közül kerülnek ki és húsz európai országban folytatják majd kutatásukat. Magyarország is sikeresen szerepelt a rangos uniós pályázaton: három magyar kutató nyerte el az EKT támogatását. Közülük Kőszegi Botond (Közép-európai Egyetem – viselkedési közgazdaságtan) és Nusser Zoltán (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet – funkcionális proteomika) Magyarországon kutat, míg Hanzó Lajos (University of Southampton – kvantumkommunikáció) Angliában végzi kutatásait.
Az EKT három alapvető finanszírozási programot működtet: az indító támogatást azok a legkiválóbb kutatók vehetik igénybe, akik a doktori fokozat megszerzését követően 2–7 év tapasztalatra tettek szert; a konszolidátori támogatásra azok a legkiválóbb kutatók pályázhatnak, akik a PhD megszerzése után 7–12 év tapasztalatot tudnak felmutatni; az élkutatói támogatást pedig azok az elismert, nagytekintélyű kutatók nyerhetik el, akik közelmúltbeli kutatási teljesítményük alapján vezető tudósoknak számítanak a szakterületükön.